Analízis eszközöket gyakran használnak szoftverrendszerek tervezése közben annak érdekében, hogy a tervezett rendszer különböző funkcionális és nem-funkcionális jellemzőinek vizsgálatával az esetleges hibákat minél korábban ki tudják szűrni, vagy az alternatív megoldási lehetőségek közötti választást segítsék. Azon analízis eszközök, amelyekben a tervezett rendszer dinamikus viselkedése vizsgálható, általában tartalmaznak szimulátor komponenst is, amellyel a viselkedés lépésenként irányítható és a rendszer állapota és állapotváltozása megfigyelhető.

 

Míg a tervezéshez és fejlesztéshez általában egy integrált fejlesztői környezetet (Integrated Development Environmnet, IDE) használnak, a legtöbb analízis eszköz kölünálló megvalósításként érhető csak el és használatukhoz speciális, szakértői tudásra van szükség. Annak érdekében, hogy ezen eszközök könnyebben használhatóak legyenek a fejlesztési folyamat során, funkcionalitásukat elérhetővé kell tenni az IDE-ből olyan módon, hogy a szakértői tudást kiváltsa az intelligens integráció.

 

Az önálló labor során a hallgató feladata egyrészt szimulációs képességekkel rendelkező analízis eszközök (Symbolic Analysis Laboratory, UPPAAL, PetriDotNet, stb.) megismerése, másrészt az Eclipse IDE kiegészítési módjainak elsajátítása. Ezután a hallgató elkészíti azokat az integrációs komponenseket, amelyekkel a SAL keretrendszer szimulátora vezérelhető és a szimuláció menetét az IDE-ben integrált módon lehet irányítani és nyomon követni. A téma továbbfejlesztéseként olyan integrációs keretrendszer alakítható ki, amelybe modulárisan beilleszthetők újabb és újabb analízis eszközök (vagy kifejezetten szimulációs eszközök).

 

A téma lehetőséget biztosít arra, hogy a hallgató hasznos és érdekes tudást szerezzen amely ipari és tudományos szempontból is felhasználható, és munkáját akár TDK dolgozat formájában is elismerjék.